Interjú Sylvia Whitman-el a Shakespeare-ről és a cégről

A tumbleweeds hozza a 21. századba …

CT: Ön tartja magát franciául?

SW: Nem, nem igazán. Párizsban születtem, és úgy érzem, nagyon párizsi vagyok. Amikor visszajöttem … mindezen gyermekkori emlékeket - a metró illatát, vagy az ablakok stílusát - mindezek a gyermekkorok, az érzékszervi emlékek visszajöttek, és úgy éreztem, hogy éreztem a város ismertségét. . Szóval teljesen otthon vagyok, de ugyanakkor nagyon más. Azt hiszem, amikor egy másik országban tanultál, azok valóban a formáló évek. Nem hiszem, hogy 100% -ban franciául érzi magát, ha nem megy ide iskolába. (…) Van egy amerikai útlevélem, mert apám Shakespeare és a cég alapítója George Whitman amerikai, de azt hiszem, úgy érzem, Londonból vagyok, mint bármi más, ami furcsa, mert csak három éve voltam. .

CT: Csak közzétette az első új kérdést A párizsi magazin , Shakespeare és a cég saját irodalmi lapja. Meg tudná mondani erről a projektről?

SW: Ez valójában apám újságának újbóli megtestesülése, amelyet 1957-ben először publikáltak, majd a 80-as években még kettőt csinált, de nagyon véletlenszerű volt, és egyáltalán nem történt meg rendszeresen. Tehát ez a negyedik. Megjelentem, és a szerkesztő Fatema Ahmed korábban a szerkesztője volt Granta magazin.

(Az interjú folytatódik a következő oldalon)

"Egy szocialista utópia, amely könyvesboltként maszkol"

CT: Az apád egy bizonyos ponton híressé tette: „A könyvesbolt szocialista utópia, amely könyvesboltként maszkol”. Gondolod, hogy sikerül-e életben tartani ezt a szellemet, és ha igen, hogyan csinálod ezt a gazdaságot, ami nem pontosan kedves a független könyvesboltoknak?

Olvassa el a kapcsolódó: A legjobb párizsi könyvesboltok

SW: Határozottan megpróbálom megtartani ezt a filozófiát. Apám annyira szélsőséges, hogy mondja a dolgokat … Szeretem. Olyan romantikus, és nem érdekli, hogy mit gondol. (…) Ez az idézet minden bizonnyal nagyon fontos számomra és az ott dolgozók számára, hogy ezt tartsuk (szellem). Ennek egyik nagy része az, hogy ezek a fiatal írók aludnak a könyvesboltban. És megpróbáltam egy kicsit szigorúbbá tenni. (…) A hely annyira kicsi, úgy döntöttem, csak írókat akarok (…), és ez hatalmas különbséget tett. Rájöttem, hogy nem volt elég világos. hogy tényleg írnod ​​kell valamit, hogy itt maradj. Mindenféle dolgot tehetsz … zenét vagy költészetet. (…) És ez úgy tűnik, hogy nagyon élénkítő és bátorító az emberek számára, amikor valami ilyesmit teszünk. A „tumbleweeds” rendszere a könyvesboltot más üzletekkel ellentétben teszi.

Olvassa el a kapcsolódó: Vegyünk egy önvezető gyalogos túrát Párizsban

Sokan meglepnek, hogy Párizs szívében találják meg ezt a fajta beatnik rendszert … tényleg egyedülálló. Sokan sokáig maradnak, vagy visszatérnek. Nagyszerű kapcsolatunk van velük, és sokkal kedvezőbb érzéseik vannak. Csak úgy érzi, mintha nagylelkű lenne más emberek iránt, és működni fog. Megbízhat az emberekben, és felkérheti őket, hogy felelősek legyenek, és általában.

CT: Úgy tűnik, mintha üzleti tevékenységét látná, amely részt vesz az irodalmi alkotásokban és a párbeszédben, és ha ez a szempont már nem létezik …

SW: A lélek egy része elveszne … hidegebb lenne. Tényleg kapcsolatba léptem 10 vagy ennél korábbi "tumbleweeds" -vel a A párizsi magazin és csodálatos volt kapcsolatba lépni velük. Az 50-es és 60-as években (…) a boltban voltak, és mindegyik 10-ből szinte kiáltott, amikor kapcsolatba léptünk velük. Azt mondták, hogy annyi emléket hoztunk vissza, és gondolkodni kezdünk. Aztán e-mailt küldtem nekik, mit írtak a 20-as évek elején … az álmaik … nagyon intenzívek. Rájöttem, hogy ezt megtettem, hogy mennyire fontos a tartózkodás számukra, úgyhogy úgy tűnik, mintha valami folytatódna.

A Festivalandco Irodalmi Fesztivál, a múlt és a jelen

CT: Ön 2003-ban közösen indította el a Shakespeare és a Fesztivál Irodalmi Fesztivált, amelyet "Festivalandco" néven is ismertek.

SW: Az első fesztivált 2003-ban csináltam, és ez volt az első év, amikor a Shakespeare-i és a Company-nál is voltam. Nagyon intenzív volt. Nagyon naiv módon történt. Négy barátnő és én … azt hittük, hatalmas fesztivált fogunk csinálni, 9 nap … és körülbelül 6 nap után meghalunk! A verem költők köré fókuszált … és az írók egész idő alatt akartak bulizni. Körülbelül 70 évesek voltak, és mi voltunk a 20-as években, és azt mondtuk: „Kérem, menjünk lefeküdni!” Ez kínos volt … a szerepek megfordultak.

Elkezdtük a fesztivált, mert amikor megérkeztem, apa már 88 éves volt, és nem volt az ő energiája. Minden kicsit poros volt. Csak turista csoportok érkeztek, és végtelenül beszéltek a 20-as és az 50-es évekről. És ez csak egy kicsit unalmas volt a múltról beszélni. Olyan érdekes, gazdag irodalomtörténet, ami Párizsban történt, de nagyon szerettük volna mondani, mi történik Most ? És adjunk hozzá új energiát. Olyan sok fiatal van, aki a könyvesboltban van, és csak nem éreztem úgy, hogy az események tükrözik ezt a fiatalokat. Tehát az ötlet az volt, hogy egyfajta energiát robbanjon, és mindenki felébredjen, és azt mondja: „Nézd, van valami, ami most történik.”

Olvassa el a kapcsolódó: Vegyünk egy önvezető gyalogos túrát Párizsban

Szerelmes voltam erre a parkra (szemben a könyvesboltral), amely Párizs legrégebbi fa, Párizs legrégebbi temploma volt, csak egy gyönyörű park, de soha nem tartanak ott eseményeket. Olyan ideális helynek látszott, hogy nincs sok hely a könyvesboltban, úgyhogy idilli helynek tűnt, a Notre Dame-székesegyháztól jobbra fekvő sátorban. Néhány energiát vissza kellett helyezni a könyvesboltba, és felfedezni ezt a helyet. Azt sem tudtuk, hogy Párizs szívében tartott nagy irodalmi fesztiválról volt szó, amely furcsanak tűnt például az Egyesült Királyságban az irodalmi fesztiválok robbanása miatt. Ez egy ilyen irodalmi város, furcsa volt, hogy nem.

Olvassa el a kapcsolódó: A legjobb párizsi könyvesboltok

Mint mondtam, nagyon fiatal és naiv volt (de elkezdődött), de nagyon jó reakció volt a fesztiválról, és úgy tűnt, az emberek élvezik. És nagyon szerencsés voltunk, hogy néhány jó szponzort kezdtünk, mint az Eurostar. Ezután a New York-i könyvek áttekintése 2008-ban.

LAST PAGE: A politika és a mesemondás

A 2010-es Shakespeare és Company Irodalmi Fesztivál: Politika és történetmesélés

CT: Mondd el nekem az idei fesztivál témáját: Politika és mesemondás.

SW: Ez a téma azért jött létre, mert az utolsó fesztiválon egy ilyen érdekes panel volt a politikában, és ez volt az az időszak, amikor teljes Obamamania volt. Ez egyfajta elektromos volt, az olvasó panel. Azt gondoltuk, hogy „Ez érdekes, mert annyi ember vált politikai úton Obama miatt - egy egészen új generáció”. Tehát úgy gondoltuk, hogy ez jó téma lehet, mégpedig azért, mert a média annyira változik, különösen az interneten, hogy a két szó összeállítása, a „politika” és a „mesemondás” nagyon naprakésznek tűnt. az esernyő.

Igazán igyekeztünk választani egy igazi szerzők körét, és ott költeni a költészetet, de nagyon sok aktuális témát is, így rengeteg dél-afrikai író és dél-afrikai esemény van.

Olvassa el a kapcsolódó: A legjobb párizsi könyvesboltok

CT: Annyi író büszke arra, hogy apolitikus … de tényleg lehetséges-e ilyen?

SW: Igaz, hogy egy témakörben gyakran írók írnak vissza, és azt mondják: „Nem vagyok utazási író, én egy fikciós író vagyok”, vagy „nem vagyok politikai író”. (…) Azt hiszem, ezek a kérdések, amiket fel akarunk hozni: Az írók úgy érzik, hogy ők kellene megjegyzéseket tesz a társadalomról, és ezt a szerepet? Néhány író meg van győződve arról, hogy szerepet kell vállalnia, és mások 100% -ban ellenzik. Szóval azt hiszem, elkerülhetetlenül felmerül a viták.

Olvassa el a kapcsolódó: Vegyünk egy önvezető gyalogos túrát Párizsban

CT: Melyik szerzőt izgatott a 2010-es felállás?

SW: American Poet Jack Hirschman megnyitja. (…) Ő egy verte költő (..), és ő olyan, mint egy medve - megvan ez a zúgó hangja, és egy ilyen nagyszerű jelenléte van, tényleg fantasztikus, hogy megnyissa a fesztivált - ő majdnem ébreszt mindenkit fel.

Natalie Clein ez a hihetetlen császár, és akkor is játszani fog a parkban, ha szép az idő, csak véletlenszerűen. Tehát nagyszerűnek kell lennie.

Brit író Will nagy lesz, mert ő olyan nagyszerű előadó. Beszélgetés lesz Will Self és brit brit fikciós író, Martin Amis között, amely nagyon érdekesnek és szokatlannak bizonyul … Nem hiszem, hogy korábban együtt csináltak valamit.

Annyira izgatott vagyok a pakisztáni költő és író Fatima Bhutto-ról - alapvetően figyelte, hogy az egész családját meggyilkolja, és az ő írott emlékirata teljesen lenyűgöző és fontos és erőteljes. Sokat mesél Pakisztánról és nagyon őszinte.

Újságíró Emma Larkin igazán nagyszerű lesz - ez valójában az álnév. Talán még egy ember is … fogalmam sincs. Az álcázott, és senki sem engedheti meg fényképeit - (…) ez tényleg nagyon komoly, de nagyon érdekes beszélgetés lesz Burmáról.

Brit fikciós író Jeanette Winterson mindig hihetetlen … amikor az utolsó fesztiválon beszélt, az emberek valóban könnyek voltak a szemükben. Nagyon erős, és kivételes ember.