Tartalomjegyzék:
- Mexikói nyelvek
- Mexikói őshonos nyelvek és a hangszórók száma
- Az anyanyelv nemzetközi napja
- A mexikói őslakos nyelvek jövője
Mexikó rendkívül sokrétű ország, mind biológiailag (megadiverse, és a világ öt legnagyobb országa a biológiai sokféleség szempontjából) és kulturális szempontból. A spanyol nyelv Mexikó hivatalos nyelve, és a lakosság több mint 60% -a mestizo, azaz az őshonos és az európai örökség keveréke. Az őslakosok azonban a népesség jelentős részét alkotják, és sok ilyen csoport még mindig megőrzi hagyományait és beszél a nyelvükről.
Mexikó a világ legnagyobb nyelvi sokféleségével rendelkező tíz legjobb ország között, a második pedig az Amerikában élő nyelvek száma.
Mexikói nyelvek
A mexikói kormány 68 őshonos nyelvet ismer fel, amelyeket ma még ma is beszélnek, bár figyelembe véve a nyelvek változatait, amelyek egyes esetekben önálló nyelveknek tekinthetők, több százra számíthatunk. Ezek a nyelvek mintegy 11 különböző nyelvi családból származnak. Sajnos sokan közülük csak kevés előadóval vagy előadóval rendelkeznek, akik korai korukban vannak, így veszélybe kerülnek az elkövetkező években. A nyelv mellett a kultúra számos aspektusa elvész.
Az alábbi táblázat bemutatja a Mexikóban beszélt őshonos nyelveket a nyelv nevével, amint ezt a nyelvnek a zárójelben és a hangszórók száma tartalmazza.
Mexikói őshonos nyelvek és a hangszórók száma
| nahuatl | 2,563,000 |
| Maya | 1,490,000 |
| Zapoteco (Diidzaj) | 785,000 |
| Mixteco (ñuu savi) | 764,000 |
| Otomí (ñahñu) | 566,000 |
| Tzeltal (k'op) | 547,000 |
| Tzotzil vagy (batzil k'op) | 514,000 |
| Totonaca (tachihuiin) | 410,000 |
| Mazateco (ha shuta enima) | 339,000 |
| Chol | 274,000 |
| Mazahua (jñatio) | 254,000 |
| Huasteco (tének) | 247,000 |
| Chinanteco (tsa jujmi) | 224,000 |
| Purépecha (tarasco) | 204,000 |
| Mixe (ayook) | 188,000 |
| Tlapaneco (mepha) | 146,000 |
| Tarahumara (rarámuri) | 122,000 |
| Zoque (o'de püt) | 88,000 |
| Mayo (yoreme) | 78,000 |
| Tojolabal (tojolwinik otik) | 74,000 |
| Chontal de Tabasco (yokot'an) | 72,000 |
| Popoluca | 69,000 |
| Chatino (cha'cña) | 66,000 |
| Amuzgo (tzañcue) | 63,000 |
| Huichol (wirrárica) | 55,000 |
| Tepehuán (o'dam) | 44,000 |
| Triqui (driki) | 36,000 |
| Popoloca | 28,000 |
| Cora (naayeri) | 27,000 |
| Kanjobal | (27,000) |
| Yaqui (yoreme) | 25,000 |
| Cuicateco (nduudu yu) | 24,000 |
| Mame (qyool) | 24,000 |
| Huave (mero ikooc) | 23,000 |
| Tepehua (hamasipini) | 17,000 |
| Pame (xigüe) | 14,000 |
| Chontal de Oaxaca (slijuala xanuk) | 13,000 |
| chuj | 3,900 |
| Chichimeca jonaz (uza) | 3,100 |
| Guarijío (varojío) | 3,000 |
| Matlatzinca (botuná) | 1,800 |
| Kekchí | 1,700 |
| Chocholteca (chocho) | 1,600 |
| Pima (otam) | 1,600 |
| Jacalteco (abxubal) | 1,300 |
| Ocuilteco (tlahuica) | 1,100 |
| Seri (konkaak) | 910 |
| Quiché | 640 |
| Ixcateco | 620 |
| Cakchiquel | 610 |
| Kikapú (kikapoa) | 580 |
| Motozintleco (mochó) | 500 |
| Paipai (akwa'ala) | 410 |
| Kumiai (kamia) | 360 |
| Ixil | 310 |
| Pápago (tono ooh'tam) | 270kulturálisan és |
| Cucapá | 260 |
| Cochimí | 240 |
| Lacandón (hach t'an) | 130 |
| Kiliwa (k'olew) | 80 |
| Aguacateco | 60 |
| Teco | 50 |
A CDI adatok Comisión Nacional para el Desarrollo de los Pueblos Indígenas
Az őshonos nyelv, amelyet messze az emberek legnagyobb csoportja beszél, Náhuatl, több mint két és fél millió beszélővel. Náhuatl a Mexica által beszélt nyelv meh- shee -ka ) olyan emberek, akiket néha aztékoknak is neveznek, akik elsősorban Mexikó központi részén élnek.
A második leginkább beszélt őshonos nyelv a Maya, és körülbelül másfél millió hangszóró van. A Maya Chiapasban és a Yucatan-félszigeten él. Mexikóban a harmadik leghangosabb nyelv a Zapotec, több mint 700 ezer hangszóróval. A Zapotec elsősorban Oaxaca déli államában él.
Az anyanyelv nemzetközi napja
Amikor anyanyelvről beszélünk, a világ minden nyelvére utalunk, hiszen ezen a kifejezésen keresztül azonosítjuk az otthonunkban szerzett nyelvet a szüleink és más családtagjaink révén. Az UNESCO Általános Konferenciája jóváhagyta a nemzetközi anyanyelvi nap megünneplését február 21-én, és a Közgyűlés 2002-ben kihirdette. A kisebbségi nyelvek, a népek kulturális és szellemi örökségének kockázata miatt az UNESCO elsőbbséget kapott a kulturális és nyelvi sokszínűség előmozdítása és erősítése a fenntartható társadalmak kialakítása érdekében, a kulturális különbségek és nyelvek megőrzése a tolerancia és a tisztelet mellett.
2006 januárjában az UNESCO stratégiai ellenőrző testületet (a nyelvek és a többnyelvűség különleges csoportját) és egy operatív felügyeleti struktúrát (a nyelvi koordinációs központok hálózatát) nevezte ki, hogy minden országban erőfeszítéseket tegyen.
kapcsolódó ágazatok és szolgáltatások, amelyek elősegítik a nyelvek használatát többnyelvű környezetben. 2008 februárjától ez a Szervezet nemzetközi szinten dolgozik, többek között a középtávú stratégiával összhangban nemzeti és regionális szinten koherens nyelvi politikákat dolgoz ki.
Egy nemzetközi nap olyan nemzetközi elismerés, amely érzékeli és felhívja a figyelmet egy fontos és függőben lévő kérdésre a társadalmakban, hogy a kormányok és az államok cselekedjenek, megfelelő intézkedéseket tegyenek, és a polgárok figyelmét felhívják. Röviden, az Egyesült Nemzetek az alkalmat adják arra, hogy megmutassák az utat az államok felé azáltal, hogy előmozdítanak olyan intézkedéseket, amelyeket a megoldások keresése során elfogadhatnak.
Február 21-én megemlékezünk arról, hogy az anyanyelv és a nyelvi jogok használatán alapuló identitások megerősítése érdekében kezdeményezéseket tettek.
A mexikói őslakos nyelvek jövője
A mexikói kormány bizonyos intézkedéseket tett, hogy megpróbálja megtartani Mexikó őshonos nyelvét. Az Instituto Nacional de Lenguas Indigenas (INALI) a mexikói kormányzati intézmény, amelynek feladata ezen nyelvek fenntartása és népszerűsítése. Tudjon meg többet a honlapjukon keresztül. inali.gob.mx
